udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 289 találat lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 271-289
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1999. december 11.

Dec. 8-án Nagyváradon megalakult a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége /BINCISZ/. Fleisz János elmondta, hogy a megyékben jelentősen megnőtt a magyar polgári szervezetek száma és erők egyesítése szükséges. A BINCISZ-nek tagjai lehetnek a megyében önállóan tevékenykedő független civil szervezetek, egyesületek, alapítványok, természetesen ezek önállóan működhetnek továbbra is. /Megalakult a BINCISZ. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 11./

1999. december 11.

Berettyóújfalun tartották a II. Bihari Diéta elnevezésű tudományos ülést, amelynek a történelmi Bihar vármegye képezte tárgyát. /Az elsőt 1996-ban rendezték./ Az előadók között volt Selmeczi László /Régészeti kutatások Biharban/, Ármos Endre, Dankó Imre professzor, dr. Fleisz János /Polgárosodás és modernizáció Nagyváradon a századfordulón/, Bakó Endre /Bihar és a népi irodalom/, Újvári Zoltán /Két évforduló ünnepe Nagyváradon 1892-ben/. A megjelentek - nem kis meglepetésre - az elhangzott előadások nyomtatott szövegét is megkapták, elegáns kötetben, melyet dr. Matolcsy Lajos szerkesztett. A könyv, ráadásként - Borovszky Samu század eleji nagylélegzetű monográfiája alapján - a Bihar megyei irodalom és tudomány közel 130 jeles alakjának életrajzát és munkásságát is tartalmazza, V. Matolcsy Mária gondozásában. /Szilágyi Aladár: Biharország, határok nélkül. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 11./

1999. december 11.

Megalakult Nagyváradon a budapesti Rákóczi Szövetség (RSZ) váradi fiókszervezete. Tőkés László püspök közölte, hogy bensőséges kapcsolatuk van a szövetséggel. A budapesti egyesület régi jótevője az egyházkerületnek, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumnak. A püspök szerint Halzl József a magyarság szellemi életének meghatározó személyisége. Az utóbbi tíz évben megalakult civil szervezetek közül az RSZ kimagasló tevékenységet folytatott, tartalommal tudta megtölteni tevékenységét. Dr. Halzl József, a budapesti Rákóczi Szövetség elnöke elmondta, hogy a közelmúltban tartották meg az egyesület tizedik, jubileumi közgyűlését. Elhatározták, hogy kiterjesztik működési területüket, segíteni akarják a kisebbségi sorsban élő magyarok oktatási, kulturális és közművelődési tevékenységét. A kis régiók fejlesztésére városalapítványi rendszert hoztak létre, és kitűnő partnerkapcsolatokat alakítottak ki. Fontolóra veszik, hogy az Illyés Közalapítványnál is ehhez hasonló rendszert alakítsanak ki. Holczman Barna székelyhídi polgármester, a partiumi Rákóczi Szövetség elnöke az általuk szervezett eddigi találkozókról számolt be. - Horosnyi Évát választották meg a Rákóczi Szövetség nagyváradi fiókszervezete elnökének. Az elnökség megbízatása egyelőre két hónapra szól. Ez idő alatt a ki kell dolgozni a működési keretet, valamint a 2000-es programtervezetet. /Megalakult a nagyváradi Rákóczi Szövetség. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 11./

1999. december 11.

Megjelent a Proserved Cathedra Kiadó /Sepsiszentgyörgy/ gondozásában az 1998-ban útjára indított MONDÁINK sorozat 2. füzete, amely Szent István király és Szent László király korát eleveníti meg a legendák, mondák, verses históriák, krónika-átdolgozások, népi imádságok és történelmi írások tükrében. A Nemes Ildikó és Nemes Emil tanítóházaspár válogatta az anyagot. A kiadvány a legfiatalabb korosztály számára készült, de használhatja a felnőtt olvasó is. /Bencze Mihály: Történelmi mondáink - füzetekben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

1999. december 11.

Kolozsváron bemutatták Vizi Ildikó és Crisan Erika: Hallássérültek magyar nyelvű oktatása Erdélyben című kötetét. A Hallássérültek Intézetének közössége nevében Wolf Erzsébet igazgatónő köszönte meg a két szerzőnek azt a hatalmas munkát, amit a hátrányos helyzetűekért és magáért az intézetért végeztek. /Nánó Csaba: Könyv egy 110 éves intézetről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

1999. december 11.

Dec. 9-én 51 éves korában meghalt Sipos László, aki egy életre elkötelezte magát Bogdánd hagyományainak, népi művészete megmentésének és ápolásának ügye mellett. 1971 óta tanított Bogdándon, 1985 óta igazgatója volt az iskolának. Ott bábáskodott a helyi tánccsoport megszületésekor, maga is beállt közéjük. A Rozsmalin ismert lett előbb a környéken, aztán az országban, majd a Kárpát-medencében is. Tíz évvel ezelőtt megszervezte a Bogdándi Nemzetiségi Táncfesztivált. Ugyancsak az ő érdeme a Bogdándi Magyar Múzeum létrehozása. A Szilágysági magyarok című kötet társszerzőjeként írta be nevét a környék néprajzi kutatóinak sorába. Kiadás előtt áll a Tövishát című munkája. /Sipos László emlékezete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 11./ A hirtelen eltávozott Sipos László a történelmi Szilágy megye, a Tövishát és Bogdánd község legelkötelezettebb és legavatottabb tollú kutatója volt. Alapító tagja volt egy egész sor, az 1989-es változások után alakult közművelődési egyesületnek, lapnak, kutatócsoportnak. Ki rendezi a következő években a Bogdándi Nemzetiségi Néptánctalálkozókat, ki ír a Szatmári Friss Újságba, ki ír a Partiumba a tövisháti templomokról, a Szilágyságba és a Művelődésbe a tövisháti falvakról, népszokásokról, a vidék rendkívüli eseményeinek szokásrendjéről, ki gyarapítja az általa alapított Bogdándi Magyar Múzeumot, ki készíti fel a Néptáncegyüttest hazai és számos Kárpát-medencei szereplésre, és a helyi színjátszócsoportot? Õ kezdeményezte a bogdándi szabadtéri színpad megépítését, a református dalárda újraindítását. Értékes értelmiségijét temette el Bogdánd, prédikálta a margittai református költő-lelkipásztor, Fazakas László. /Gáspár Attila: Sipos László (1948. június 14-1999. december 9.) = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

1999. december 11.

A Brassóban létezett bolonyai római katolikus temetőt a kommunista rendszerben lerombolták. A második világháború után a román hatalmat zavarta a Brassó központjában lévő magyar temetők léte. 1950-ben megnyitották a Megyei Központi Temetőt. Utána kezdték zaklatni a magyar egyházakat, hogy a központban lévő temetők nem higiénikusak, le kell őket zárni. Ezt rendeletben ki is adta a Megyei Tanács és elküldte a katolikus, evangélikus és református egyházaknak. Brassóban a majdnem százéves belvárosi református templomot 1962 szeptemberében lebontották. Se román se szász templomot nem bontottak le. Ez is igazolja, hogy a román nacionalizmus Brassóból a magyarokat akarja eltűntetni. Ezt örökítette meg Szabó Sámuel Vár állott most kőhalom címen a Brassói Füzetek 1992/4-es számában. A román vezetőség a bolonyai katolikus temető egy részét szemelte ki az építendő színház céljára. Lebontották a temető melletti református szeretetházat és leánygimnáziumot és oda kezdték építeni a színházat. 1949-ben a temetőből elvettek egy 10 m-es sávot és megindult a Sztálin városi Állami Színház építése. A temetőben valóságos rombolást végeztek. Később elvettek egy újabb részt, hogy a párt részére garázst építsenek. A nyolcvanas években megkezdődött a temető fosztogatása, keresztek, fejfák tűntek el. 1986. augusztus 16-án felszólították a katolikus egyházat, hogy sürgősen ürítse ki a temetőt, exhumálják a hozzátartozók a sírokat, mert a városrendezés oda épületeket akar építeni. Helyette a postaréti temetőben kap új sávot a katolikus egyház. Közben sorozatosan betörtek a temetőbe, lopták a márvány fejfákat. Erdély- szerte sok ilyen történt 1986-ban, Kolozsváron a Házsongárdi temetőben, Marosvásárhelyen, Nagyváradon és a Brassó melletti Csernátfaluban is. 1987-ben Trebits Jenő plébánost felszólították a temető gyors kiürítésére, majd júl. 1-jén a temetőben megjelentek buldózerek. A Securitate emberei vezényelték a munkálatokat. Egy szekus a Nemzeti Bank részéről a régiségeket, ékszereket, aranyfogakat borítékba tette és az egészet egy nagy dossziéba. Az egyház részéről Trebits Jenő plébánost és Dombay Ferdinánd gondnokot engedték be. A gondnok hiába kérte a munkásokat, hogy ügyeljenek a fejfákra, koporsókra, ők nem törődtek. Így törték három darabba a Nagy Érckeresztet, amit az egyház a bolgászegi temetőbe akart felvinni temetőkeresztnek. Hasonlóan törték össze Olseffszky befödött sírjának márványlapját, melyen egy német nyelvű domború címer volt. A fejfákat teherautókra rakták és a városi szemétdombra vitték. Két hét alatt véget ért a temetőrombolás. Parkot létesítettek az egykori bolonyai római katolikus temető helyén. A katolikus egyházi méltóságok sírját, kriptáját az egyház exhumáltatta. Így kerültek Páter Leánder, szent életű csíksomlyói Páter Csiszér és mások a postaréti temetőbe. Telekkönyvileg az egyház nevén van még a terület. Jó lenne, ha katolikus egyház emlékművet építtetne a temető helyére. /Hol sírjaink domborulnak...avagy a brassói magyar temetők felszámolása... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

1999. december 11.

A Művelődés (Kolozsvár) folyóirat új száma kettős tükörben (Im doppelspiegel) az erdélyi magyar-szász irodalmi kapcsolatokat idézte fel a század elejéről, amikor még beszélni és írni lehetett az "erdélyi lélekről", a transzszilvanizmusról, amikor a kisebbségi sors összekovácsolta és eggyéforrasztotta szellemi érdeklődésüket. Közreadta a folyóirat azt a 31 linóleummetszetet, melyekben Kós Károly 1920 és 1922 között várakat, templomokat, kúriákat mutat be. /Kovács Ferenc: A Művelődés az erdélyi tegnapokról szól a mai olvasónak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11./

1999. december 11.

Bodgán Kálmán úgy hiszi, Romániában ő a legrégibb szabadkőműves, hiszen Kolozsváron, az Unió Páholyban hatvanöt éve avatta fel a nagymester, dr. Janovics Jenő. Erdélyben skót, a Regátban pedig francia rítusú páholyok voltak. Erdélyben Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Temesváron, Aradon voltak páholyok, a legfiatalabb páholyt Nagybányán Bogdán édesapja és dr. Bene Sándor alapította. Új páholy megnyitásához szükség volt egy szomszédos ország nagymesterének a jelenléte. A nagybányai páholy megnyitására dr. Balassa Péter akadémikus, nyelvészprofesszor érkezett Budapestről. - Bogdán felsorolt néhány tagot. Kolozsváron a szabadkőművesek között volt Szentimrei Jenő, Tamási Áron, Vásárhelyi János, Járosi Andor, Ürmössy Antal Márk, dr. Jancsó Elemér, Brüll Manó, Bárd Oszkár, Ligeti Ernő, Lakatos István, dr. Gúzner Miklós, Szegő Imre, Brassóban Kacsó Sándor, Marosvásárhelyen Molter Károly és dr. Fekete Andor. /Bodgán Kálmán, a legrégibb szabadkőműves: Szabad-e szabadkőművesnek lenni? = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

1999. december 12.

A Duna Televízió 1998 szeptemberében könyvgyűjtési akciót indított a határon túli könyvtárak részére. Az eddig összegyűlt 200 ezer kötetből a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola 4200 kötetet kapott ajándékba. Ezek a könyvek már az intézet könyvtárában vannak. /Könyv a kispapoknak. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 12./

1999. december 13.

Dec. 11-én Constantinescu államfő Helsinkiből való hazatérése után nyilatkozatban üdvözölte az EU-csúcsnak azt a döntését, hogy Romániát is meghívták a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Történelmi pillanat Románia számára - így foglalható össze az Európai Unió helsinki csúcsértekezletén a közösség bővítéséről született határozat romániai visszhangja. Ez azt jelenti, hogy Románia tényleges tagjelölt - vélte az államfő. Constantinescu köszönetet mondott a román népnek az EU-csatlakozáshoz nyújtott támogatásért. Constantinescu elnök azt nyilatkozta, három jó hírrel érkezett. Az egyik a 2000 márciusára tervezett csatlakozási tárgyalások megkezdési időpontjának egy hónappal történő előrehozása, valamint a Törökország jelölése. A második jó hírt az előfeltételek nélküli jelölés, a harmadik a vízumrendszer megváltoztatása. - Radu Vasile miniszterelnök közleményben méltatta a helsinki döntést. - A helsinki döntést értékelő külügyminisztériumi állásfoglalás is kiemelte a reform meggyorsításával és a csatlakozás előkészítésével összefüggő feladatok teljesítésének fontosságát. /"Szép nap Románia és Európa számára" = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

1999. december 13.

Dec. 10-11-én Anno Mirabile (A csodálatos esztendő) címmel nemzetközi tudományos konferenciát tartottak Temesváron a forradalom kirobbanásának 10. évfordulója alkalmából, melyen neves romániai és magyarországi történészek, szociológusok a kommunizmus bukásának történelmi előzményeivel, következményeivel, a térségbeli nemzeti kisebbségek sorsának alakulásával foglalkoztak. Magyarországról érkezett a konferenciára és előadást tartott többek között Tellér Gyula történész, Molnár Gusztáv szociológus és Szarka László történész. Az utóbbi a magyar nemzet fogalmának meghatározásakor felvetette a szerződéses nemzet fogalmát annak leírására, hogy intézményes kapcsolatrendszer alakul ki az anyaországban és a határon túl, kisebbségben élők között. A tanácskozás végén megjelent Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter, aki Tőkés László református püspök meghívására érkezett a temesvári megemlékezésekre. Dávid Ibolya az elmúlt tíz év egyik legjelentősebb eredményének nevezte, hogy a Magyar Állandó Értekezlet megteremtette azt az intézményes fórumot, ahol nemzetben gondolkodhatnak a határon belül és azon túl élő magyarok. A tudományos tanácskozás munkájához hozzászólva Dávid Ibolya vitatta a szerződéses nemzet fogalmát, amelyből szerinte teljesen hiányzik a kulturális, érzelmi összetartozás eleme. A magyar igazságügyi miniszter volt az ünnepi szónoka a temesvári operaházban tartott szombat esti gálaműsornak is. /Megemlékezés Temesváron. Dávid Ibolya a Magyar Házért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

1999. december 13.

Romániában 1990. március 30-án jött létre a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, kis létszámú, de elit tagsággal. Az RMKDP, mint az RMDSZ társszervezete, a Szövetségi Küldöttek Tanácsában a Kereszténydemokrata frakciót alkotta egészen mostanáig. Idén június 5-6-án az új párttörvény értelmében az RMKDP átalakult Románia Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommá, amely továbbra is társszervezete az RMDSZ-nek és az SZKT-ban a Kereszténydemokrata Platformot adja. A temesvári RMDSZ Kereszténydemokrata Platformja ez év december 4-én alakult meg, hamarosan Aradon és más helységekben is bejelentik létrejöttét, jelentette be dr. Bárányi Ferenc, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom országos alelnöke. /Temesváron megalakult a Magyar Kereszténydemokrata Platform. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

1999. december 13.

Dec. 11-én Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban köszöntötték Egyed Ákost, hetvenedik születésnapja alkalmából. Albert Álmos polgármestere köszöntötte Egyed Ákost, majd Háromszék becses kitüntetését: a Kultúra Szabadságáért díjat adta át az akadémikusnak Jánó Mihály, a megyei művelődési felügyelőség vezetője. Az ünnepelt érdemeit Cserey Zoltán történész méltatta. /(Flóra Gábor): Szülőföld és jeles fia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

1999. december 13.

A Korunk folyóirat vetélkedőt szervezett erdélyi magyar középiskolás diákok számára. A vetélkedő két témája: A magyarság ezerszáz éve Európában és Az 1848-49-es szabadságharc európai visszhangja. Kántor Lajos főszerkesztő elmondta, hogy régi hagyomány felélesztéséről van szó, a folyóirat és az iskolák kapcsolatának szorosabbá tételéről. Rövid előadásában Kiss András ny. levéltáros Kolozsvár történelméből villantott fel jellemző mozzanatokat. /Diákvetélkedő a Korunknál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

1999. december 13.

A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (RMSZDP) elnökéről, Kiss Kálmánról nem lehet tudni pontosan, hogy kicsoda, állapította meg Máthé Éva. Bizonyos politikusok, pártkorifeusok előszeretettel keresik fel időnként Kiss Kálmánt, aki kijelentette: az ő pártjuk bárkivel hajlandó szövetkezni, legfőként az ellenzéki pártokkal, beleértve Iliescu pártját, vagy a Román Nemzeti Egységpártot is, csak az a kikötése, hogy ha a párt ne szidja a magyarokat. Kiss Kálmán a marosvásárhelyi Cuvantul Liberben kijelentette, hogy a RMSZDP a hazai magyarság érdekeit képviseli, legalább 200-300 ezer tagjuk lesz nemsokára, mert a magyarok megunták, hogy az RMDSZ például felülről diktálja, hogy kik legyenek a polgármesterek. /Máté Éva: Akár az ördöggel is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

1999. december 13.

Dec. 10-én Kolozsváron tartotta felolvasóestjét Fekete Vince költő, a Helikon rovatának /Serény Múmia/ és a Székelyföld (Csíkszereda) folyóirat egyik szerkesztője, akinek eddig két kötete jelent meg. Legfőbb sajátosságaként a humort említik. Fekete Vince felolvasta stílusparódiáit - Sántha Attilát, László Noémit, Orbán János Dénest adaptálva. Fekete Vince vallomása szerint voltaképpen hadilábon áll a posztmodernnel. /Szakács Zsuzsanna: Parázskönyv tekercsek, avagy a parázs(könyv) vita. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

1999. december 13.

Dec. 2-án gyűlést tartottak Gyergyószentmiklóson a Vitézi Rend gyergyószentmiklósi tagjai, amelyen részt vett a budapesti Vitézi Rendtől dr. Vitéz Bercsényi Miklós és dr. Vitéz Lehr György, és Vitéz György Fazakas Dénest a rend Hargita megyei székkapitányának választották az egybegyűltek. A budapesti dr. Vitéz Lehr György 1995-től járta Erdélyt, hogy fölkutassa a rend tagjait, illetve azok gyermekeit, akik szintén jogosultak a kitüntetésre. A Vitézi Rend 1996-ban avatóünnepséget tartott Debrecenben, ám ezen a romániai 58 jelentkező jogosultból csak heten vettek részt - köztük Vitéz György Fazakas, akit édesapja után vitézzé avattak -, ezért 1997. június 14-én ünnepélyes eskületételt és vitézi avatást szerveztek Gyergyószentmiklóson, amikor 14 gyergyószentmiklósit avattak vitézzé. Ma György Fazakas úr összesen 18 vitézt tart számon a városban. Az elmúlt két- három évben több vitézzé avatást is tartottak Erdélyben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyváradon. Az Erdélyi Vitézi Rend törzskapitánya Vitéz Bereczky Árpád, Kolozsvár székhellyel. - A Vitézi Rendbe való felvételre jogosultak mindazok, akik vitézi kitüntetést nyertek a világháborúkban, valamint ezek gyermekei, akik igazolni tudják szüleik vitézzé avatását. Hargita megye székely vitézeinek száma összesen 336. /Gál Éva Emese: A Vitézi Rend Hargita megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

1999. december 14.

Emil Constantinescu államelnök dec. 12-én, vasárnap találkozott a koalíciós pártok vezetőivel. Megbeszéléseik egyik témája volt a kormányátalakítás, esetleg Radu Vasile kormányfő leváltása. Dec. 13-án a parasztpárt vezetőségi ülésén hét miniszter hivatalosan bejelentette lemondását. A parasztpárt megvonta a politikai támogatást, követelte Radu Vasile lemondását. Ezután három liberális párti miniszter is bejelentette kiválását a kormányból. Radu Vasile dec. 13-án esti nyilatkozatában visszautasította a lemondatására irányuló próbálkozást. Emil Constantinescu széles körű konzultációra hívta a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetőit és Radu Vasilét, "a krízis azonnali megoldása" érdekében. /Palotaforradalom a parasztpártban. Inog Radu Vasile kormányfő bársonyszéke. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke azt nyilatkozta, hogy Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter lemondott, s a Bukarestbe érkező Hajdú Gábor egészségügyi miniszter is követni fogja példáját. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 14./

1999. december 14.

Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei elnöke dec. 10-re összehívta a testület rendkívüli ülését. Előzőleg ugyanis a nov. 26-i TKT-ülés nem fogadta el a megyei elnök jelentését, az ügyvezető elnök beszámolóját és a költségvetést sem hagyta jóvá. Kincses Előd kifejtette, hogy szabályzatsértő dolog volt félóra alatt az ügyvezető elnöki beszámolóról és a költségvetési jelentésről egyszerre szavazni. Kolcsár Sándor, az RMDSZ megyei szervezetének tiszteletbeli elnöke szerint amióta Borbély Lászlót nem választották be a parlamentbe, azóta lódult meg a világ. Továbbra is a klikk- és lobbiszellem határozza meg az RMDSZ legfelső vezetését. Heves vita folyt. Tőkés András végül indítványozta, hogy a testület szavazás alapján utalja vissza a TKT-nak a testület november 26-i döntéseit, vagyis tűzze napirendre a megyei szervezet alapszabályzat-módosításának újratárgyalását. Ezt a Területi Egyeztető Tanács többségi szavazattal elfogadta. /Lokodi Imre: Lobbifészek a Köcsög utcában? TET kontra TKT. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./

1999. december 14.

Marosvásárhelyen a hajdani városbíró és várépítő Borsos Tamás mellszobrának elkészítésére a polgármesteri hivatal által meghirdetett pályázatra határidő lejártáig mindössze két szobrászművész nevezett be: Deák Árpád marosvásárhelyi születésű, Nagyváradon élő szobrász és Pokornyi László, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola végzős hallgatója. A dec. 13-án összeült zsűri szerint a pályamunkák nem érik el a megfelelő művészi szintet, ezért a megrendelők úgy döntöttek, hogy meghosszabbítják a pályázatot. /(lokodi): Elutasították a Borsos Tamás-szoborterveket. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./

1999. december 14.

Dec. 12-én Lukailencfalván /Dózsa György/ ünnepelték a helyi reformátusok, hogy közös erővel felújították, gyülekezeti otthonná alakították az 1948-ban államosított egyházi hajlékot. A ház történetéről, a javításokról Szövérffi István helyi lelkipásztor számolt be. /Simon Virág: Gyülekezeti otthont szenteltek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./

1999. december 14.

Kató Béla illyefalvi református lelkész Budapesten a Magyarok Házában átvette a Szabó Dezső-díjat, melyet ötödik alkalommal ítélt oda a Magyar Műveltség Szolgálat. A díjat azok a közösségükért cselekvő magyarok kapják, akik a Szabó Dezső-i jelmondat szerint - minden magyar felelős minden magyarért - a legtöbbet tettek azokért, akikkel együtt élnek, vagy egy helyre tartoznak. Kató Bélával együtt az elismerést átvehette Szörényi Levente, dr. Kovács Elemér (Nagyszőlős - Kárpátalja), Böröcz József (Svájc) és a kanadai Bagossy házaspár. Az emlékokiratot Tatár József, a Magyar Műveltség Szolgálat elnöke adta át. /Fekete Réka: Szabó Dezső-díj Kató Bélának. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./

1999. december 14.

Dec. 10-én kezdődött Temesváron A hit és hűség útja című ünnepi rendezvénysorozat. Tőkés László püspök vonta meg az elmúlt tíz év mérlegét. Az elmúlt esztendők megemlékezései a különállás jegyében zajlottak. A nemzetközi tudományos szimpózium témája: A kommunizmus bukásának történelmi előzményei, személyfüggősége és hatalmi következményei. Az előadók között volt Molnár Gusztáv és Bohumil Dolezal. Dec. 11-én A kor szellemének alakulása a rendszerváltást megelőzően és annak hatására című második témacsoport előadásaival folytatódott a szimpózium. Az előadók között volt Tellér Gyula, dr. Raffay Ernő, dr. Szarka László, Christoph Pan, Bodó Barna és Borbély Imre. Megérkezett Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter, aki megemlékezett az 1989-es eseményekről, kiemelve Tőkés László történelemformáló szerepét. Este ünnepi gálaestre került sor az operaház nagytermében. Ünnepi beszédet mondott dr. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter és Viorel Coifan megyei tanácselnök. A gálaest keretében Pécsi L. Dániel jelképtervező átnyújtotta Tőkés László püspöknek a forradalom tizedik évfordulójára tervezett emlékplakett első példányát, és bemutatta a Magyar Posta által kibocsátott évfordulós üdvözlőlapot. A gálaesten összegyűjtött adományok teljes összegét az Új Ezredév Református Központ felépítésére ajánlották fel a szervezők. Dec. 12-én, vasárnap szabadtéri ünnepi istentiszteletet tartottak az épülő egyházi központ területén. Ünnepi szolgálatot végzett id. Tőkés István ny. egyetemi tanár és Tőkés László püspök. /A HIT ÉS HÛSÉG ÚTJA. Emlékünnepség Temesváron. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./

1999. december 14.

A kormány a képviselőház asztalára csempészte a már rég esedékes kultusztörvényt. Csempészte, mert az egyházak megkerülésével terjesztették fel "A hitfelekezetek általános rendszerének törvényét", melyet az Egyházügyi Államtitkárság vezetője, Gheorghe Anghelescu krajovai teológiai tanár készített. Ez a tervezet a görögkeleti egyház elsőbbségét szentesíti. - A tervezet mindössze 15 bevett hitfelekezetet ismer el jogi személyként. A többi csak szövetség, közösség vagy alapítvány rangját viselheti, ha 300 alapító tagja van (a korábbi jogszabály ehhez elegendőnek tartott húsz főt). Egy új egyház elismeréséhez a lakosság 0,5 százalékának a csatlakozása szükséges, ami nagyjából 115 ezer személyt jelent. Ha ezt a feltételt bevezetnék a már "bevett" egyházakra, a 15-ből alig maradna 4-5 - a rostán kihullanának az olyan történelmi egyházak, mint a tízezer lelket sem tömörítő izraelita vagy örmény. Egy parókia létrehozásához a település lakossága öt százalékának kell csatlakoznia - anélkül az nem hozható létre. - A tervezet szerint az egyházfőket tisztükben Románia elnöke rendeletben erősíti meg, ami igencsak megkérdőjelezi az autonómiát és az állammal szembeni függetlenséget. A törvénytervezet 7. szakasza a hitfelekezetek állami támogatását "az arányosság elvének tiszteletben tartásához" köti. Az állami hírközlő szervek a hitfelekezetek rendelkezésére állnak, azonban ugyancsak az arányosság elvének tiszteletben tartásával. Ez az arányosság azt jelenti, hogy a közszolgálati média - nyolcvanszázalékos túlsúlya miatt - csak a görögkeleti egyház rendelkezésére áll. - Végül a tervezet tiltja a hittérítést (prozelitizmust). A görög katolikus egyház feltámadását, az 1948-ban betiltott egyház tagjainak (vagy utódaiknak) a visszatérését atyáik hitéhez a mindent lehengerlő többségi egyház hittérítésként ítél el. - A kisebbségi egyházak - közöttük a magyar történelmi egyházak is - tiltakoztak a görögkeleti fennhatóság törvényesítési szándéka ellen. Gabriel Andreescu találóan írta egy tanulmányában: "Az ortodox klérus által támogatott SZDRP-NRP nacionalista szövetség" "feltehetően súlyos szerkezeti visszaesésre fog vezetni, amely súlyosan fogja érinteni, a jugoszláviai vagy belorusz "standardokra" fogja visszavetni a demokratikus rendszert. A nacionalista politikai erők és az ortodox nyomás kettőse elég nagy ahhoz, hogy Bukarest véglegesen hátat fordítson Nyugatnak. A Belgrád-Bukarest-Kijev-Moszkva ortodox-nacionalista folyosó olyan ernyőt bontana ki a Balkán felé, amely lehetővé tenné az orosz konzervatívok ellenőrzését az egész Délkelet-Európa fölött." Ez a teokrácia útja, elméleti lehetősége. /Vajnovszki Kázmér: Teokrácia? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 14./

1999. december 14.

Marosvásárhelyen dec. 10-én, az Emberi Jogok Napján a Pro Európa Liga újságírókat, és azokat a tinédzsereket hívott össze, hogy Renate Weberrel, a Helsinki Bizottság romániai képviseletének vezetőjével, valamint Valerian Stannal, a Polgári Szövetség (AC) alelnökével, a Helsinki Bizottság munkatársával találkozzanak. A tájékozódáshoz és az újságírói szókimondáshoz való jogról beszéltek. A politikai jellegű cenzúra megszűnt, de vajon az újságíró teljesen szabadon mondhatja el, írhatja meg véleményét, Renate Weber a dossziétörvényről (a Ticu-törvény megszavazott változatáról) kifejtette, hogy éppen azok leleplezésére nem vonatkozik, akikről tudni szeretnék: mit követtek el a kommunizmus idején, és hol tevékenykednek azóta. Az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy az állambiztonsági szervek munkatársai kiléte után kutatni annyit jelent - mint aláásni a nemzetbiztonságot. /Máthé Éva: Weber asszony aggodalmai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

1999. december 14.

A Kis-és Középvállalkozásokat Fejlesztő Központ és a Vállalkozók Fóruma Pécsi Ferenc parlamenti képviselő kezdeményezésére nemrégiben beindította a Vállalkozók Klubját, ahol szatmárnémeti és megyei vállalkozók havonta egy alkalommal összeülnek. Legutoljára a 133/1999-es kis-és középvállalkozások törvényét vitatták meg. /Ilonczai Tamás: Hézagpótló kezdeményezés Szatmárnémetiben. Vállalkozók Klubja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

1999. december 14.

Dec. 12-én Bem-emlékszobát rendeztek be Szamoskrassón, a Darvay-kúria egyik szobájában, Sipos Miklós helyi lelkész és a szatmárnémeti Szent István Kör kezdeményezésére. A megjelentek között volt Sipos Ilona kolozsvári konzul asszony, Egyed Ákos kolozsvári professzor, Riedl Rudolf, Szatmár megye "főispánja" is. /BEM APÓ AZT ÜZENTE: TARTSUNK ÖSSZE! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

1999. december 14.

Idén látott napvilágot Demeter László szerkesztésében megjelent Adalékok Barót történetéhez című kötet, közreadta a helyi Gaál Mózes Közművelődési Egyesület, Barót első írásos említésének 775. évfordulóján. A kis a bányaváros múltjáról és jelenéről szólnak a tanulmányok. Barót első írásos említése /1224/ a várost a legrégebbi székelyföldi helységek sorába emelte. /Kisgyörgy Réka: Adalékok Barót történetéhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

1999. december 14.

A Kolozsvári Írók Társasága dec. 13-án tizenöt írót díjazott 1998-ban megjelent köteteiért. A kolozsvári magyar írók közül Pusztai János Csapdában (regény, Kriterion Könyvkiadó), Kiss János Pillangó az esőben (novellák, Dacia Könyvkiadó), Szántai János Az igazi meg a márványelefánt (gyermekversek, Tinivár Kiadó) részesült a Kolozsvári Írók Társasága díjában. /Díjakat osztott a Kolozsvári Írók Társasága. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./


lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 271-289




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998