udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 461 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 451-461
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2002. december 3.

Az Erdélyben mintegy 66 ezer hívet számláló unitárus egyház nov. 29-én tartott az aranyosszéki Kövenden tartott zsinatán a püspökválasztásán ismét dr. Szabó Árpádnak szavazott bizalmat. A hat évre újraválasztott püspök beszámolt arról, hogy folytatni szeretné elkezdett munkáját. 1990 óta hét templomot szentelhettek fel, jelenleg három templomuk épül. Segítséget kaptak az Illyés Közalapítványtól és a magyar, illetve román kormánytól is. Fontos cél a felekezeti iskoláik fejlesztése. A kolozsvári Unitárius Kollégiumban az oktatási feltétel-rendszert biztosították. A falusi gyülekezetek öregedőfélben vannak, amennyiben hamarosan nem következik be fordulat, ezek a közösségek ki fognak halni. Ezért egyik prioritásuk ezen gyülekezetek megtartása. /Sándor Boglárka Ágnes: Isten szeretetével a biztonságos jövőért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2002. december 3.

A Romániai Magyar Dalosszövetség Kolozsváron rendezett karvezetői találkozó-továbbképzést a Kolozs és Fehér megyei kántor-karnagyok részére. A tíz előadást díjmentesen tartották a meghívott tanárok: Péterné Sógor Éva egyetemi tanársegéd (a továbbképzés vezetője), Tóth Guttman Emese tanárnő (a magyarfenesi énekkar karnagya), Guttman Mihály ny. tanár-karmester (a tordaszentlászlói énekkar karnagya), továbbá dr. Szenik Ilona, dr. Angi István és dr. Dávid István (Magyarország) egyetemi tanárok. Az ünnepélyes záróhangverseny október 26-án volt, ekkor történt a Romániai Magyar Dalosszövetség díjkiosztása is. A díjazottak: néhai Sógor Gyula (volt aranyosgyéresi esperes) Zsizsmann Rezső díjban, Lakatos Imre nyugalmazott székelyudvarhelyi zenetanár Márkos Albert díjban, Csorja Ferenc nyugalmazott kovásznai zenetanár Seprődi János díjban, Gergely János, a székelykeresztúri fúvósok karmestere Rónai Antal díjban és Sógor Éva Jagamas János díjban részesült. A négy évre megválasztott új elnökség tagjai: Tóth Guttman Emese tanárnő, Fórika Éva marosújvári tanárnő, Kállay Tünde tanárnő, Sógor Éva egyetemi tanársegéd és Szabó Zsombor aranyosgyéresi tanár. /Guttman Mihály: Tíz hónap - tíz hétfő délutánja. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2002. december 3.

A temesvári Csiky Gergely Színház keretében működő Krecsányi Ignác Alternatív Színházi Műhely Edgar Allan Poe Az áruló szív című írásának színpadi változatát mutatta be. Dukász Péter játszotta a főszerepet. /Szentklárai G. Eszter: Évadnyitó a Krecsányi Ignác Alternatív Színházi Műhelyben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 3./

2002. december 3.

Marosvásárhelyen, a 2-es számú Általános Iskolában, Ady Endre születésének 125. évfordulója alkalmával rendeztek verses-dalos összejövetelt, melyen Kilyén Ilka színművész is fellépett. Közreműködött a vendéglátó tanoda Nagy Erzsébet tanárnő vezette Wass Albert irodalmi köre is. /Járay Fekete Katalin: Ifjak szívében él tovább. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 3./

2002. december 3.

Több mint száz fiatal vándorolt el Kálmándról az utóbbi tíz-egynéhány évben. Baracsi Béla iskolaigazgató elmondása szerint amikor 28 évvel ezelőtt a településre került, 247 diákkal rendelkezett a tanintézmény, míg ma összesen 102 gyerek jár a kálmándi általánosba - az osztályok létszáma 11-14 közötti. Az elmúlt héten négy embert temettek a faluban. /(fi): Kálmánd: Négy temetés egyetlen héten. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 3./

2002. december 3.

Két előadással is megörvendeztette az aradi gyermekeket az Usztics Mátyás vezette budapesti Nemzeti Kamara Színház három művésze. Móricz, Csokonai, Vörösmarty, Weöres Sándor verseivel, dalokkal, találós kérdésekkel, kiszámolókkal, nyelvtörő mondókákkal lépett fel Pelsőczy László és Boros Anna és Juhász Adrienn. Usztics Mátyás, a következőket nyilatkozta a színház céljairól: "A Nemzeti Kamara Színházat azért alakítottam, mert a kisebbségben élő területek magyarságát szeretnénk kulturális munícióval ellátni. A szellemi gyarmatosítás, úgy tűnik, megállíthatatlan. Sajnos ez az agyelszívás és ízlésrombolás elsősorban Magyarországról érkezik. Az elmondhatatlanul alacsony színvonalú, rendkívül káros kereskedelmi adások igen veszélyesek ebben a pillanatban, mert éppen a magyarságtudattól próbálják megfosztani az otthoni és a határon túli országrészekben élő magyarságot. A magyar érzésvilágtól, értékképviselettől, ha lehet egyáltalán erről beszélni, eltávolodott műsorok áradatát megállítani pillanatnyilag nem lehet, de védekezni ellene úgy lehet, hogy az igazit mutassuk fel. A mi színházunk erre törekszik." Egy hosszú partiumi turnét tervez a budapesti Nemzeti Kamara Színház Szatmárnémetitől Aradig, amelynek során a kisebb településeket is felkeresnék. /(Puskel): Budapesti Nemzeti Kamara Színház. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./

2002. december 3.

Az EMKE Maros megyei szervezetének hagyományteremtő bálján az idén hetvenedik születésnapját töltő Széllyes Sándort /sz. Mikháza, 1932. júl. 4./, a Maros Művészegyüttes egykori tagját köszöntötték. Az ünnepelt betegsége miatt az nem lehetett jelen a rendezvényen. Széllyes Sándor tanított, évekig munkaszolgálatos volt, ezt követően a marosvásárhelyi konzervgyár alkalmazottja lett. Megalakulása óta nyugdíjazásáig a Székely Népi Együttes énekese (1956-1988), egy ideig művészeti vezetője, sikeres turnék (pl. Szovjetunió, Kína, Észak-Korea, Mongólia) részvevője. A kilencvenes években Ausztriában, Németországban, Franciaországban, Svédországban, valamint az USA-ban és Kanadában vendégszerepelt számos alkalommal. Széllyes Sándor - amint azt az egyik plakát hirdeti - "a Székelyföld legnagyobb nevettetője", "a világot bejárt, világsikert aratott, humorban gazdag székely góbé". Feledhetetlen fellépéseiért Rákóczi-elismerésben részesült, és megkapta a kanadai Orbán Balázs Egyesület, valamint a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes emléklapját. /Á. Z.: Széllyes Sándor köszöntése. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 3./

2002. december 3.

A Pro Minoritate kisebbségpolitikai folyóirat /Budapest/ idei második száma nemrég jelent meg. A tartalomból: Magyar Sándor "Magyarbarát" románok 1848-1849-ben címmel közölt történelmi dolgozatot, Nagy Levente írásának címe Nyelvművelés, nemzetkép és hamisítás, s benne a 19. századi "tudós nyelvész, románszakértő" (valójában gátlástalan szöveg- és okmányhamisító) Kemény József dicstelen pályafutását foglalta össze. A Kisebbségi autonómiák blokkban két tanulmány olvasható: a Rainer Bauböcké Területi vagy kulturális autonómiát kapjanak a nemzeti kisebbségek? és az Apáti Zsófia-Győri Szabó Róbert szerzőpárosé Devolúció és nemzeti identitás: Skócia, Wales címmel. Végül Kovács Péter nemzetközi jogász, miskolci egyetemi tanár mutatta be Adrian Nastase és három bukaresti szerzőtársa nemrég megjelent, külföldnek szánt propagandakönyvét, amely a romániai kisebbségvédelmet magasztalja úgy, hogy közben a magyar kedvezménytörvény eurokonformitását próbálja minduntalan kétségbe vonni. A Protecting minorities in the future Europe. Between political interest and international law című angol nyelvű kiadvány tudományos igénnyel készült munka számos vonatkozásában magyarellenes. /Lapszemle. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 3./

2002. december 3.

Csanádi János Nagyzerinden született, ott is járt iskolába. A Marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar-román szakos tanári diplomát és 1961 óta, azaz 42 esztendeje szülőfaluja magyartanára. Munkáját a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 1997-ben Árpád-díjjal tüntette ki. 1969-ben fiatal nagyzerindi értelmiségiekkel megalakították Arad megye akkor egyetlen falusi irodalmi körét, amely 1977-ben felvette az akkor elhunyt egykori helikonos Olosz Lajos nevét. Csanádi évtizedek óta gyűjti a Körösmente folklór- és néprajzi hagyományait. Munkának eredménye a Bús gerlice csengő hangja című körösközi népballadakötete, amely az Alma Mater Alapítvány kiadásában jelent meg. 12 éve létrehozta a Körösmente Irodalmi Kört Kisjenőben, s azóta a két műhely minden olyan alkalommal jelen van a táj művelődési életében, amikor anyanyelven kell szólani. Csanádi János az Erdőháti Napok egyik irányítója és rendszeres szervezője. Nov. 30-án megkapta az EMKE Kun Kocsárd-díját. /Matekovits Mária tanár, az EMKE Arad megyei elnöke: Csanádi János, az Arad megyei Nagyzerind község iskolájának magyar nyelv- és irodalom szakos tanára. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./

2002. december 3.

Aradon a Polgári Együttműködési Mozgalom rendezvénysorozatának dec. 2-i vendége Szőcs Géza költő, a Dunánál című folyóirat főszerkesztője volt, aki egykor az RMDSZ politikai alelnöki tisztséget töltötte be. Néhány szót ejtett az idén február óta megjelenő kiadványról. Szőcs Géza kijelentette, hogy nem kíván visszatérni a politikába. /P. P.: Szőcs Géza Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./

2002. december 3.

Torockai László újságíró, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) vezetője kifejtette, hogy újságírói munkája során beutazta az egész Kárpát-medencét és megismerhette a magyarság helyzetét. Világossá vált számára, hogy a Magyarország jelenlegi határain túl élő magyar nemzet Európában egyedülállóan kisemmizett helyzetben van. Úgy látta, hogy ezen változtatni kell, ha nem akarjuk, hogy végleg eltűnjön a magyarság az elszakított területekről. Szükségesnek érezte, hogy legyen egy összmagyar ifjúsági szervezet, határok nélkül. Néhány barátjával 2001. április 21-én elindították el a mozgalmat. Nyáron Csíkszeredában a szervezet néhány tagját ismeretlenek - rendőri asszisztálással - megverték. Az incidens egyébként nem volt véletlen. Elnökségüket az eset után két nappal a csengersimai határátkelőnél hosszasan megvárakoztatták, inzultálták és tüzetesen átvizsgálták. Ilyen sem korábban nem fordult elő, tehát összehangolt akcióról van szó. A nemzetközi fórumokhoz, Kovács László külügyminiszterhez, Markó Béla RMDSZ-elnökhöz és a közvéleményhez fordultak. Nem sikerült még elérniük, hogy a Kárpát-medence minden magyarlakta településén legyen szervezetük. Viszont minden magyarlakta régióban működik a mozgalom. Szeretnének egy Kárpát-medencei lapot indítani. - Több mint egymillió forint értékben támogatták a csángóföldi magyar oktatást, a Szeret-Klézse Alapítvány működését. Több tüntetést tartottak Románia és Szlovákia budapesti nagykövetségeinél, június 4-én fáklyásmenetet, ahol több ezren voltak. Tüntetéseik eredményeket hoztak: a román nagykövetség előtti megmozduláson a nagykövetnek átadott petícióban foglaltak maradéktalanul teljesültek. Héjja Dezső ma már szabadlábon van. Verespatakért a HVIM emelt először szót. A HVIM küldöttsége idén okt. 6-án részt vett az aradi vértanúk tiszteletére a vesztőhelyen rendezett megemlékezésen. Az eseményről tudósítás jelent meg a budapesti Népszabadságban Tibori Szabó Zoltán tollából, a következő tartalommal: "A korábbi években román szélsőségesek zavarták meg az aradi emlékünnepségeket, az idén magyarországiak egy csoportja bekiabálással próbált zavart kelteni. A 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom tucatnyi tagját az aradi magyar szervezőknek kellett rendre utasítaniuk." Ezt később tényként vették át és terjesztették a különböző sajtóorgánumok, noha a HVIM folyamatosan cáfolta, hogy tagjainak közük lett volna az aradi rendbontáshoz. A szervezet a magyar bírósághoz fordult elégtételért. /Fábián Tibor: "Hiszem, hogy új nemzetképet tudunk adni a magyarságnak". = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 3./

2002. december 4.

A romániai magyarság abban érdekelt, hogy a kétoldalú román-magyar kapcsolatok minél sokrétűbbek, szorosabbak és gazdagabbak legyenek - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke az RMDSZ nov. 3-i bukaresti sajtóértekezletén. Az RMDSZ elnöke különösen nagy jelentőségűnek nevezte a magyar és román kormányfő által aláírt stratégiai partnerségi nyilatkozatot. Markó megelégedéssel nyugtázta és ma már természetesnek mondta, hogy a Budapesten járt román kormányküldöttségnek tagjai voltak az RMDSZ parlamenti csoportjainak vezetői is. A román kormányfő budapesti megbeszélései sem szorítkoztak csupán a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos kérdésekre, ami nagyon jó jel - mondta Markó. Az RMDSZ kongresszusi előkészületeivel kapcsolatban Markó Béla sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a szövetség tíz platformjának egyike, a Reform Tömörülés (RT) úgy döntött, hogy nem képviselteti magát a tanácskozáson. Bár az RT súlyos belső megosztottsága miatt sem volt képes reális alternatívát felvázolni az RMDSZ számára, a kongresszuson készek figyelembe venni a tömörülés minden ésszerű javaslatát - hangoztatta Markó Béla. /Markó Béla a román-magyar viszonyról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2002. december 4.

Nem sikerült még időpontot találni a magyar és a román külügyminiszter találkozójára - közölte Tóth Tamás külügyi szóvivő dec. 2-i sajtótájékoztatóján, Budapesten. A kedvezménytörvénnyel kapcsolatos román kifogásokról szólva megjegyezte, hogy azokat nem fogalmazták meg olyan konkrét formában, mint a szlovák észrevételeket. Azzal kapcsolatosan, hogy Adrian Nastase budapesti látogatása egybeesett Románia nemzeti ünnepével, Tóth Tamás kijelentette: a magyar diplomácia szeretne végre előre nézni, és a történészekre bízni 1918. dec. 1-je jelentőségének vizsgálatát. Kifejtette, hogy Magyarország és Románia Európai Unióhoz történő csatlakozása a határok jelentőségének csökkenését jelenti majd. Hozzátette, hogy ezáltal a magyar nemzet bizonyos értelemben vett egyesítése európai keretekben történik meg. Tóth Tamás elmondta, hogy a Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök által a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban átadott, 15 pontba foglalt észrevételére a magyar fél átadta válaszát. Jelenleg várják a választ Szlovákiától. A szóvivő visszautasította azokat a sajtóban megjelent vádakat, miszerint nem volt kellően előkészítve Medgyessy Péter és Mikulás Dzurinda találkozója. Mint mondta, az új kormány hivatalba lépése óta a kisebbségi vegyes bizottságok, valamint nemzetközi találkozók keretében volt lehetőség több alkalommal különböző szintű konzultációkra a szlovák féllel. /Magyar külügyi szóvivői tájékoztató. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./

2002. december 4.

Az Európa Tanács jogi bizottsága nem fogadta el Erik Jürgens jelentését, közölte Frunda György szenátor, az Európa Tanács jogi bizottságának párizsi ülését követően. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén, a román küldöttség kérésére eldöntötte, hogy jelentést készíttet. Ezzel a feladattal az ET Erik Jürgenst, a jogi bizottság tagját bízta meg. A nemzetközi jogász negatív jelentéstervezetet készített, amely szerint a törvényt hatályon kívül kell helyezni. Az ET jogi bizottsága májusban tárgyalta a jelentést. Megszületett a Velencei Bizottság ajánlása is. Jürgens a jelentésében a francia "egy állam, egy nemzet" elvet tartotta modellértékűnek, s ezt szem előtt tartva ragaszkodott eredeti álláspontjához. Pár hónappal ezelőtt Jürgens elfogadta Frunda György érvelését: miszerint magyarként Romániában lehet jó magyar és jó román állampolgár. Ezt bizonyítja az RMDSZ tevékenysége, amely demokratikus eszközökkel harcol a magyarság jogaiért, de ugyanakkor támogatja Románia integrációs törekvéseit. Ezért volt meglepő, hogy Jürgens nov. 26-án Párizsban kijelentette: újra átgondolta a dolgokat, és számára Tabajdi Csaba magyar, Frunda György román. Ezt Frunda mind politikai, mind jogi szempontból elfogadhatatlannak nevezte. Jürgens megígérte, hogy eljön Romániába és tárgyalni fog az RMDSZ-szel is. - Megkérdőjelezhető Erik Jürgens objektivitása, ugyanis elment Pozsonyba, ott tárgyalt két napig, röpke két-három órára átfutott Budapestre is, Romániába el sem jött, s megírta a jelentést. Amikor a jogi bizottság megbízta a jelentéskészítéssel, akkor azt kérte tőle, hogy tanulmányozza az európai modelleket, és ez legyen az anyagának az alapja. Ezt nem tette meg, ő csak a magyar példáról beszélt. Végül a bizottság nem fogadta el a Jürgens-féle jelentést. Dec. 16-án ül össze újból a bizottság. Mivel túl rövid az idő, Frunda azt kérte, hogy várják meg, amíg a magyar parlament elfogadja a módosításokat, s utána döntsenek, ezért jan. 10-re halasztották a döntést. Azt is sikerült elfogadtatni, hogy külön jelentés készüljön a nemzet fogalmáról is. Abban egyetértett a bizottság, hogy ezt a jelentést egy kisebbséginek kell elkészítenie, aki tudja, miről van szó. /Mózes Edith: A kisebbségeket nem lehet egy kalap alá venni! = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./

2002. december 4.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök dec. 3-i bukaresti sajtóértekezletén kifejtette, meggyőződése szerint Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök legutóbbi tárgyalásai a gazdasági kapcsolatok terén is konkrét eredményekkel jártak. Nagy jelentőségűnek nevezte az RMDSZ elnöke a két kormányfő által aláírt stratégiai partnerségi nyilatkozatot. Markó természetesnek találta, hogy a Budapesten járt román kormányküldöttségnek tagjai voltak az RMDSZ parlamenti csoportjainak vezetői is (Verestóy Attila szenátor és Kelemen Atilla képviselő). Markó kifejtette, a kedvezménytörvény létezik, s mivel azt az európai követelményeknek megfelelően módosítják, továbbra is érvényben marad. /Sokrétűbb kétoldalú kapcsolatot. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./

2002. december 4.

A Románia nemzeti ünnepe alkalmából rendezett budapesti fogadáson való részvétele miatt bírálta Medgyessy Péter miniszterelnököt Gémesi György (MDF) képviselő dec. 3-i napirend előtti felszólalásában. "Önök a megbékélésre hivatkozva csapják arcul mindazt, amit szívós, a magyar nemzeti érdekeket elsődlegesnek tartó diplomáciával elértünk" - hangsúlyozta. A történteket elfogadhatatlannak tartják és mélységesen elítélik. Kovács László külügyminiszter reagálásában leszögezte: a nemzeti ünnepek gyakran keltenek ellentétes érzelmeket különböző országokban; március 15-e sem olyan emlékeket idéz egyes szomszédos országokban, mint Magyarországon. Különben is, Erdélyt nem 1918. dec. 1-jén csatolták Romániához, akkor az erre irányuló román igényt nyilvánították ki. Kovács jelezte: a budapesti fogadáson az RMDSZ képviselői is jelen voltak. A megbékélés szellemét szerinte azok szolgálták, akik ott voltak és nem azok, akik tüntettek. Csurka István kérte az ellenzéket, a polgári köröket: ne működjenek többé együtt a kormánnyal. "Nemzetárulókkal, hazaárulókkal nem lehet együttműködni - fogalmazott. Azzal, hogy részt vett a Kempinski Szállóban tartott ünnepi fogadáson, amely a román függetlenségi nyilatkozat diadalünnepe, "teljes mértékben leleplezte magát". /Kempinski Hotel és környéke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

2002. december 4.

Román civil szervezetek feljelentésükben kifogásolták, hogy a román nemzeti ünnep /dec.1./ alkalmából Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester nem lobogóztatta fel a főútvonalakat és nem cserélte ki a városháza zászlóit, ezért a prefektúra 65 millió lejes pénzbírsággal büntette. Albert Álmos megtagadta a jegyzőkönyv aláírását. Horia Grama prefektus elmondta, azért szabták ki a maximumot, mert Albert Álmos már "visszaeső" bűnösnek számít zászlóügyekben. Tavasszal a városháza tetejéről eltávolított lobogó miatt szabtak ki rá 100 millió lejes büntetést, a fellebbezést, majd a prefektúra áthelyezési kérelmét követően az ügy jelenleg az onesti-i táblabíróságon van. A polgármester megjegyezte, fellebbezést nyújt be a büntetés kiszabása miatt. Hozzátette: a büntetés célja a románok és magyarok összeugrasztása, az állandó konfliktushelyzet fenntartása, hogy erre hivatkozva ne kelljen teljesíteni az RMDSZ vagyon-visszaszolgáltatást célzó követeléseit. Hosszú évek óta először történt meg, hogy a dec. 1-jei ünnepen részt vett Sepsiszentgyörgy polgármestere. /Farkas Réka: Megbírságolták Albert Álmost. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./

2002. december 4.

A Bolyai Társaság közgyűlését megelőzően tanácskozásra hívta össze az erdélyi magyar állami felsőoktatási keretek felelős képviselőit, és az említett intézmények háttértámogatásában illetékes magyarországi alapítványok, illetve minisztériumi főosztályok vezetőit. A tanácskozás vitaindítóját /Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke írását/ közölte a lap. A vitaindító leszögezte, hogy az erdélyi magyarság erős, sajátos kulturális tudattal és oktatási hagyományokkal éli meg nemzeti mivoltát. Ragaszkodik az 1959-es felszámolásáig létezett önálló egyeteméhez. 1990 után az anyanyelvű felsőoktatásban némi javulás volt észlelhető, de az távolról sem kielégítő a több mint másfélmilliós erdélyi magyarság számára. Jelenleg Romániában Kolozsváron (Babes-Bolyai Tudományegyetem, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet), Marosvásárhelyen (Orvostudományi Egyetem, Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetem, Református Kántor-Tanítóképző Főiskola), Nagyváradon (Partiumi Keresztény Tudományegyetem), Bukarestben (a Bukaresti Tudományegyetem Hungarológia Tanszéke) és Gyulafehérváron (Katolikus Teológiai Intézet) vannak olyan egyetemek, melyeken magyarul, vagy magyarul is folyik az oktatás. Ezek az egyetemek és főiskolák működtetnek néhány magyarul (is) oktató kihelyezett kart, így a Babes-Bolyai Tudományegyetem: Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredán, Gyergyószentmiklóson és Szatmárnémetiben, valamint tanítóképzőt: Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Nagyváradon és Nagyenyeden /itt átmenetileg leállították/; a Sapientia Tudományegyetem: Marosvásárhelyen és Csíkszeredában; ehhez hozzáadható még a Gábor Dénes Műszaki Főiskola kolozsvári kihelyezett intézete, valamint a Soproni Egyetem csíkszeredai és a Gödöllői Egyetem nyárádszeredai agrárközgazdászi szakának, kifutó, távoktatási képzése. Ez a hálózat több mint 70 profilt jelent (ebből több mint 50 a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen), de igen szegényes a műszaki, és mezőgazdasági oktatási kínálat, a művészeti pedig hiányos. A romániai magyar nyelvű felsőoktatásban a szakok választéka nem éri el az 1/4-ét sem az országos román nyelvű kínálatnak. Az elmúlt 12 évben a magyar egyetemi hallgatók száma több mint megháromszorozódott (7.091 ről 24.591-re nőt), de az országos összhallgatói számhoz viszonyítva aránya semmit sem változott: mint az 1989/1990-es tanévben, ma is 4,3 %-ot tesz ki, az erdélyi magyarság megközelítően 7 %-os részaránya mellett. Ez még távolról sem a magyarul tanulók részarányát jelenti. Ami az intézményi megoszlást illeti, az első helyen a Babes-Bolyai Tudományegyetem áll, ahol az utóbbi évtizedben lényegesen nőtt a hallgatók száma, s ahol az 2001/2002-es tanévben 7.486 magyar diák volt, ez az intézet összlétszámának kevesebb mint 24 %- át jelenti, de ebből csak 5.391 tanult magyarul, azaz a magyar anyanyelvűek 72 %-a (az összlétszám 17 %-a). Valamivel pozitívabb tendenciát mutat a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar hallgatóinak részaránya, ahol az 1994-es 11 %-os mélypontról 40 % fölé emelkedett, összesen 967 fővel - itt viszont az oktatói gárda rohamos kiöregedése aggasztó. A Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetemen a jelzett tanévben 76 magyar hallgató tanult. A Bukaresti Egyetem Hungarológiai Tanszékén a hallgatók száma 60 alatt van, s az újabb szabályozások értelmében az intézmény fennmaradása veszélyeztetett. E négy intézmény működik állami keretek közt, mellettük három, kizárólag magyar tannyelvű egyházi felsőoktatási intézmény, így a kolozsvári Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet (a jelzett tanévben 218 hallgatóval), valamint a Gyulafehérvári Katolikus Teológia (115 papnövendékkel) és a marosvásárhelyi Református Kántor-Tanítóképző Főiskola (70 diákkal) részesülnek állami támogatásban. A magyar állam költségvetési támogatását élvező Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a 2001/2002-es tanévben 374 hallgatóval kezdett, ma 930 diákja van. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem 800 hallgatóval működik. A Gábor Dénes Műszaki Főiskola kolozsvári kihelyezett távoktatási karán (7 konzultációs központban) körülbelül 500 hallgató tanul, míg a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány égisze alatt működő Gödöllői és Soproni Egyetemek kifutó távoktatási évfolyamain a hallgatók száma mára összesítve is 150 alá esett. Összegezve az adatokat, a 2001/2002-es tanévben magyar nyelvű állami oktatásban 6.550 hallgató, magán-, illetve alapítványi egyetemeken és főiskolákon 2.257 hallgató van. Tehát a 23.381 romániai magyar anyanyelvű diák kevesebb mint 38 %-a. A magyar diákok zöme tehát szétszóródva, különböző, román tannyelvű, állami és magán egyetemeken (ez utóbbiak az elmúlt években jelentős teret hódítottak a Székelyföldön), kihelyezett karokon és távoktatási rendszerekben tanul. A magyar diákok részaránya a romániai felsőoktatásban nem az egyenlő esély elvét tükrözi, és ebből a létszámból, a magyarul tanulóké pedig rendkívül alacsony. Összességében az állami oktatásban tanul a magyar diákság több mint 90 %-a, ugyanakkor az állami oktatásban magyarul tanulók háromszor annyian vannak mint az összes magán, egyházi, illetve alapítványi intézetben. Az állami intézményi magyar oktatási struktúrák azonban nem rendelkeznek sem gazdasági, sem döntési önállósággal, az oktatói személyzet válogatásában is néhány esetben a kontraszelekciós többségi akarat szól közbe (Babes-Bolyai Tudományegyetem), vagy egyenesen figyelmen kívül hagyják a magyar igényeket (Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem). De a fizetési szint is olyan, ami kontraszelekcióként hat. Az önálló magyar állami egyetem beindítása késik, még a Babes-Bolyai Egyetemen beígért önálló karok kiépítése sem valósult meg. Ebben az RMDSZ vezetősége is hibás, mivel másodszorra került be az idén ez az igény a protokollumba, és azt az érdekvédelmi szervezetünk az idén is a legvégére hagyta. Nem érezhető a lobbizás a magyar kormány e részéről sem az önálló magyar állami felsőoktatás érdekében. Romániában 111 egyetem működik, ebből kb. fele állami, adófizetői minőségében a romániai magyarság 4 teljes állami egyetemre lenne jogosult, legkevesebb 40.000 hallgatóval. A hiányt 2 milliárd forintos magyar állami támogatással soha versenyképesen felzárkóztatni nem tudják. Ezért fontos újraértékelni az anyaország támogatását. Káros volt az, hogy a négy évvel ezelőtt beindított programok, melyek az állami intézmények háttértámogatását szolgálták (tanárlakás-program, a fiatal oktatók fizetését kiegészítő program, diák-tanár közös kutatási program, könyvtárfejlesztési program) a Sapientia beindítását követően - pénzhiány miatt - leálltak. Megdöbbentő, hogy a két fő (oktatásra szánt) támogatási keretet kezelő alapítvány: az Illyés és Apáczai Alapítvány meghívott képviselői- távolmaradását jelentette be a romániai magyar nyelvű állami felsőoktatás háttértámogatása újragondolását célul kitűző tanácskozásról. /Wanek Ferenc, a Bolyai Társaság elnöke: Hová, merre, Bolyai Társaság? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ Wanek Ferencnek írásában tévedés az, hogy a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet "állami támogatásban részesül". A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet - bár az állam által egyetemi rangúként elismert, akkreditált felsőoktatási intézmény - nem részesül állami támogatásban. A másik két egyházi felsőoktatási intézményt sem támogatja az állam. /Dr. Juhász Tamás, a Protestáns Teológiai Intézet rektora: A teológia nem kap állami támogatást. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

2002. december 4.

Két esztendővel ezelőtt megalakult a Magyarok Székelyföldi Társasága /MSZT/, székhelye a Csíkszeredában található, akárcsak a Julianus Alapítványnak, mindkettőnek Beder Tibor tanár az elnöke. Szintén 2000-ben alakult meg a Kárpát-medencei Fórum, amely összehangolja a medencében létező magyar civil szerveződések kulturális tevékenységét. A fórum keretében évente közös találkozóra kerül sor. 2000 végén e találkozót Szatmárnémetiben, 2001-ben a szlovéniai Alsólendván, most Kassán szervezték meg. A Kárpát- medencei Fórum tagjai: a Burgenlandi Magyar Kulturális Egyesület, a felvidéki Csemadok, Erdélyből az MKE - Magyar Kulturális Egyesület -, a kolozsvári Heltai Alapítvány és az MSZT, Délvidékről a Délvidéki Magyar Kulturális Egyesület, Horvátországból az Eszéki Magyar Kulturális Egylet, Szlovéniából a Muravidéki Kulturális Egylet, Kárpátaljáról az ungvári Értelmiségiek Egyesülete. Minden szerveződés beszámol a megelőző évben kifejtett tevékenységéről, ugyanakkor bizonyos témakörök kapcsán vitafórumot tartanak. Az MSZT nevében Beder Tibor a Lármafa találkozókról számolt be, ugyanis ettől az évtől kezdődően e rendezvény megszervezését az MSZT átvállalta a Julianus Alapítványtól. Dec. 13-15-én lesz a Julianus Alapítványnál a Julianus-díj odaítélésének ünnepsége Csíkszeredában. Ebben az évben meghívták az ötven eddig kitüntetett személyt a díjkiosztó ünnepségre. Az idei kitüntetettek: Ali Kabul, a rodostói Rákóczi-múzeum igazgatója, Jan Mulder holland politikus, üzletember, közéleti személyiség, Lauer Edit, a Magyar Amerikai Társaság elnöke, Konkoly Thege István, a Johannita Lovagrend kancellárja, Havadtői Sándor egyesült államokbeli református lelkész. Az ötödik személy Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök, ő pünkösdkor veszi át, szintén a csíkszeredai református templomban a kitüntetést. /Forró Miklós: Megmaradásunkért, jövőnkért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

2002. december 4.

Dec. 3-án bemutatták Bartolomeu Anania vádi, feleki és kolozsvári ortodox érsek Biblia-fordítását Kolozsváron. Az utolsó román bibliafordítások 1979-ben és 1983-ban láttak napvilágot. Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora szerint Bartolomeu Anania érsek fordítása nevezetes kolozsvári tudományos és kulturális kezdeményezés. /B. T.: Bartolomeu Anania érsek Biblia-fordítása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2002. december 4.

Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítványt (ERMACISZA) 1999 őszén az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT), a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) hozta létre. Küldetése elősegíteni az erdélyi magyar civil társadalom fejlődését. Az alapítvány lapja, a Civil Fórum tájékoztatja a civil szervezeteket a rájuk vonatkozó aktuális történésekről. A Civil Fórum 2500 példányban jelenik meg. A lapot ingyenesen juttatják az olvasókhoz egész Erdély területén. A lap megtalálható a http://www.transindex.ro/civilforum honlapon is. /Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA). = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2002. december 4.

A trianoni békeszerződés kétségtelenül súlyos csapásként érintette a magyar népet, Magyarországot. A trianoni békeszerződést azonban immár több mint 80 éve aláírták. Vajon Trianon lenne még ma is a magyarságot létében fenyegető, legnagyobb veszedelem? Fodor Sándor arra intett: "hagyjuk immár a vég nélküli trianonozó óbégatásainkat is. Trianont nemzeti tragédiaként tudatosítanunk kell fiatalságunkban, de érjük be ennyivel. Próbáljunk inkább tenni valamit a jelenünkért - jövendőnk érdekében." /Fodor Sándor: Divathullám. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2002. december 4.

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének (AESZ) szervezésében nov. 29-én Informatizált világ és anyanyelv címmel tartottak szakmai tanácskozást a Kovászna megyei Árkoson. A Péntek János kolozsvári egyetemi tanár, AESZ-elnök által vezetett értekezleten jeles magyarországi és erdélyi szakemberek tartottak előadásokat. Prószéky Gábor budapesti professzor előadása után kolozsvári egyetemi oktatók a számítógépes nyelvezetről és a magyarítás lehetőségeiről beszéltek. Szilágyi N. Sándor professzor a szövegminőségről, nyelvhelyességi, helyesírási kérdésekről, ezt vitte tovább Benő Attila adjunktus, Demeter Éva és Sárosi Krisztina doktorandus. Ördögh-Gyárfás Lajos ügyvezető elnök, Török Katalin alelnök és Nagy Zsuzsanna irodavezető különböző működési területekről és az AESZ pénzügyi helyzetéről adott számot. /Anyanyelvi értekezlet Árkoson. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 4./

2002. december 4.

Száldobos, Bardoc, Bölön, Barót, Nagyajta, Köpec, Bodos, Erdőfüle, Olasztelek közbirtokosságainak képviselői létrehozták az Erdővidéki Erdőtulajdonosok Szövetségét. Elsődleges céljai között van a tagok érdekvédelme; a vissza nem juttatott erdők visszaszerzése, valamint a folyamatban levő ügyek jogorvoslatának biztosítása. A magánerdészet létrehozása nagy anyagi áldozatot követel az alapító tagoktól (előzetes számítások szerint mintegy kétmilliárd lejbe kerül), ezért az Új Kézfogás Közalapítványhoz fordulnak, hogy kamatmentes kölcsön helyett vissza nem térítendő hitelt kapjanak. /(hecser: Megalakult az Erdővidéki Erdőtulajdonosok Szövetsége. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./

2002. december 4.

A Szegedi Népi Együttes közreműködésével, a Temesvár és Szeged közötti testvérvárosi kapcsolatot gyümölcsöztetve immár két éve folyik az a hároméves népitánc-oktatótanfolyam, amelyet Temesváron, a Bartók Béla Líceumban tartanak hétvégeken havonta, másfél havonta. Ezen a hétvégén is több mint százan, főként iskolások és fiatalok, valamint pedagógusok és csoportvezetők gyűltek össze, hogy Gombos László táncoktató irányításával újabb lépéseket, motívumokat sajátítsanak el - tájékoztatott Szívós László, a simonyifalvi Leveles és Pitypang népi táncegyüttesek vezetője. Arad megyét ez alkalommal csak a simonyifalviak képviselték. A résztvevők zöme Temesvárról, Dettáról, Nagyszentmiklósról, Csanádról, Újszentesről érkezett. /(Kiss: Folyamatos népitánc-tanulás. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./

2002. december 4.

A Cenk mindig is szimbóluma volt Brassónak. 1896 augusztusában felállították a Cenk tetején Jankovics Gyula budapesti szobrász munkáját, Árpád fejedelem egyik harcosát ábrázoló szobrot, amely a köztudatban Árpád-szoborként élt. A szobor talapzatát az első világháború előtt dinamittal robbantották, emiatt 1913 decemberében a szobor ledőlt. A keleti határon őrködő szoborkatona feje éveken át a Brassó Megyei Történelmi Múzeum pincéjében volt, idén került ki onnan Szente László városi RMDSZ-elnök, egyházgondnok és Orosz József vegyészmérnök közbenjárásának köszönhetően, és megtekinthető az Evangélikus Egyház brassói központi hivatalában. Ennek udvarára szeretnének emlékparkot létesíteni, ahová kiállíthatnák a szobormaradványt. /Tóásó Áron Zoltán: Még megvan az Árpád-szobor helye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

2002. december 4.

Resicabányán a govondári Szentháromság plébánia egyik tantermében Cioaca Gajdos Viktória, a Közgazdasági Líceum román-latin szakos tanárnője magyarórát tart minden szombaton az érdeklődőknek. Rendszeresen tíznél többen jönnek el. A heti egy nyelvtanórát egy magyar hittanóra követi. A tanárnő a Havas Boldogasszony plébánián felnőtteknek is tart magyarórát. A tanárnő magyar nyelven publikál a Vita Catolica Banatus egyházi folyóiratban. Magyar óráiért nem kap fizetést, azért teszi, hogy az anyanyelv ne haljon ki a szórványmagyarokban. /Makay Botond: Magyaroktatás Resicabányán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./

2002. december 4.

A hetvenes évek elején indult a Visszhang diákmozgalom Kolozsváron. Ennek emlékét csupán a Kolozsvári Magyar Diákszövetség szervezte Visszhang-Kupa és a Visszhang diákkórus őrzi. A diákkórust Tóth István alapította 1972-ben, jelenleg Ercsey Ferenc vezeti. Idén sikerült próbatermet szerezniük. Ercsey Ferenc fakultatív zeneelmélet és zenetörténet oktatást is biztosít az érdeklődő tagoknak. A kórus repertoárjában túlnyomórészt egyházi művek szerepelnek. A több mint kétezer erdélyi civil szervezet közül nem akadt a Visszhang-kórusnak támogatója. /Borbély Tamás: Harminc éve Visszhang. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2002. december 4.

Kurta Kázmér 1976 és 1989 között minden őszi szalonon jelen volt festményeivel. Huszonhét közös tárlaton vett részt szülővárosától, Déstől Resicabányán át Kolozsváron, Herkulesfürdőn, Debrecenben, Pancsován és egyebütt. Egyéni kiállításainak a száma csak Resicabányán közeledik a húsz felé, de ismerik alkotásait külföldön is. Kurta Kázmér rendkívül termékeny művész, aki tudatosan fejleszti magát. Resicabányán megnyílt tárlatának anyagában jelentősek a tájképei. /Makay Botond: Kurta Kázmér kiállítása a Kereskedelmi és Iparkamaránál. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./

2002. december 4.

Resicabányán nov. 30-án a helyi Szombati-Szabó István Olvasókör megrendezte Makay Botond szerzői estjét. Makay Botond saját írásaiból olvasott föl, de ezt megelőzően bemutatta az Irodalmi Jelen legfrissebb számát. Az eleddig egykönyves Makay Botond önéletrajzi vonatkozású írásaiból olvasott föl. /Krassay Szörény: Resicabányai teadélután önéletrajzi emlékezésekkel. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 451-461




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998