udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1420 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 1411-1420
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

1992. augusztus 27.

Octavian Buracu kiállt Tőkés László püspök mellett, akit Al. Grapini a Tribuna Ardealului lapban A széthúzás egyik forgatókönyve című cikkében a püspököt egy szintre helyezte Funarral. /Octavian Buracu: Tévedés vagy együgyűség? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./

1992. augusztus 28.

Petrosaniban a Román Nemzeti Egységpárt /PUNR/ vezetője a helyi rendőrségi vezetőtől, David őrnagytól a lakossági nyilvántartásokat kérte, hogy beírhassa a PUNR-szimpatizánsok adatait. David őrnagy ezt a kérést visszautasította. Mivel nem minden rendőrfőnökről feltételezhető, hogy hasonlóan jár el, nem ártana Funar jelölőlistáit átnézni. /Romania Libera (Bukarest), aug. 28., MTI/

1992. augusztus 30.

A Romania Libera aug. 30-i száma bemutatta a választáson induló hat elnökjelöltet: Ion Iliescu jelenlegi elnök /Demokratikus Nemzeti Megmentési Front/, Emil Constantinescu /Demokratikus Konvenció/, Caius Traian Dragomir /Nemzeti Megmentési Front/, Mircea Druc /független/, Gheorghe Funar /Román Nemzeti Egységpárt/ és Ion Manzatu /Republikánus Párt/. /Új Magyarország, aug. 31./ Ugyancsak a hat elnökjelölt bemutatása: Magyar Hírlap, szept. 21.

1992. szeptember 11.

Gheorghe Funar elnökjelöltként a román televízió múlt heti adásában Tőkés László éhségsztrájkját diverziókeltésnek és románellenesnek minősítette. Ha államelnök lesz, megerősíti a hadsereget, a hírszerző szolgálatot, az irredenta eszméket táplálóknak a törvény előtt kell felelniük. A magyar kisebbségnek túl sok joga van, mondta. /Új Magyarország, szept. 11./

1992. szeptember 15.

Temesváron a tüntetők 500 fős csoportja lehurrogta, kifütyülte a kampánykörútja során a szept. 15-én a városba érkező Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert. A tüntetők elől az ortodox templomba menekült a polgármester. Ekkorra mintegy 3000 fős tömeg vette körül a templomot. Karhatalmi erősítés érkezett, úgy tudták csak kimenteni Funar polgármestert. A Románok Nemzeti Egységpártja nevében Ion Gavra képviselő, Funar kampányfelelőse kirohanásában magyar többségűnek minősítette a támadók csoportját. A Temes megyei rendőrség megkezdte a nyomozást, sikerült azonosítaniuk néhány tüntető személyt. A rádióban beolvasott névsorban szerepel dr. Bárányi Ferenc képviselő, aki meglepődött a hír hallatán, hiszen az incidens idején nem is tartózkodott a helyszínen. A szept. 16-i kolozsvári lapokban az állt, hogy letartóztatták a képviselőt, ez sem felelt meg a valóságnak. /Magyar Nemzet, szept. 17./

1992. szeptember 17.

Funar korteskörúton járt Temesváron, ahol ilyen jelszavakkal fogadták: "Tűnj el innen, te fasiszta!" "Ki a Funar szekusaival!" Funar az ellene tüntetők elől a templomba menekült. /Németh Júlia: "Tűnj el innen, te fasiszta!" = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./ A Román Nemzeti Egységpárt szept. 17-én kiadott közleményében merényletnek minősítette elnökjelöltjével, Funarral szemben a Temesváron történt incidenst és a Demokratikus Konvenciót vádolta a történtekért. A "felbujtók és agresszorok között" volt - a közlemény szerint - Bárányi Ferenc, az RMDSZ egyik képviselője is. /MTI/ Funar az Adevarulnak adott nyilatkozatában azt állította, hogy Temesváron az ellene tüntetők kövekkel, botokkal érkeztek, és a tiltakozók között voltak a Magyarországról autóbusszal érkezők is. Funar szerint ezután a kormánynak el kell rendelni a magyar állampolgárok vízumkötelezettségét. /Adevarul, szept. 17., Magyar Hírlap, szept. 18., Népszava, szept. 18./

1992. szeptember 18.

Funar kolozsvári polgármester a 22-nek adott interjújában elismerően szólt Iosif Constantin Draganról és a Román Hírszerző Szolgálatról /SRI/. Szerinte Ceausescu jó politikus volt, csak akkor hibázott, amikor a privilégiumokat biztosított az arra méltatlan magyaroknak. Funar élesen elítélte az RMDSZ-, számolt be Funar kijelentéseiről a 22 (Bukarest), szept. 18-24-i száma. /MTI/

1992. szeptember 21.

A román honvédelmi minisztérium szóvivője határozottan cáfolta Funar polgármester állítását, hogy magyar deszantegységek támadásra készen állnak a román határon. /Magyar Hírlap, szept. 21./

1992. szeptember 25.

Az Emberi Jogok Nemzetközi Jogász Csoportja Gheorghe Funar kolozsvári polgármesterhez írt nyílt levelében tiltakozott Funar egyes rendeletei ellen, amelyek kötelezővé teszik a rendezvények előzetes bejelentését, megtiltják a tüntetéseket. Ezek a rendelkezések ellentétesek a nemzetközi jogi normákkal. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

1992. október 3.

Okt. 3-án váratlanul gyűlést tartott a Román Nemzeti Egységpárt vezetősége és leváltotta Radu Ceontea elnököt, a helyébe Gheorghe Funar lépett, Petru Burca elnökhelyettes pedig lemondott, utóda Bucur Coriolan, marosvásárhelyi RNEP-elnök. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

1992. október 4.

Az elnökválasztás első fordulójának hivatalos eredménye: 16 380 883 választásra jogosultból szavazott: 12 496 430 fő, érvénytelen szavazatok száma: 580 817. Ion Iliescura szavazott: 5 833 456 fő /47,34 %/, Emil Constantinescura szavazott: 3 717 006 fő /31,24 %/, Gheorghe Funarra voksolt: 1 294 388 fő /10,88 %/, Caius Traian Dragomir kapta a szavazatok 4,75 %-át, Ion Manzatu 3,05 %-át és Mircea Druc a 2,75 %-át. /Új Magyarország, okt. 5./

1992. október 8.

Szakadás várható a Román Nemzeti Egységpártban. Radu Ceontea törvénytelennek tartja leváltását a párt elnöki tisztségéből. Azért állították félre Ceonteát, mert ellenezte az együttműködést a Romania Mare Párttal és a Szocialista Munkapárttal. Ceontea politikai kalandoroknak nevezte Gheorghe Funart, a helyébe lépő elnököt és társait. /Magyar Nemzet, okt. 8./

1992. október 17.

Kolozsváron rendkívüli gyűlést tartott a Román Nemzeti Egységpárt, félreállították eddigi elnöküket, Radu Ceonteát, aki nem volt hajlandó a baloldali pártokkal való együttműködésre és Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert választották meg a párt országos elnökének. A párt alelnöke Gavra Ioan, titkára Suian Valer. Az RNEP székhelye Bukarestben lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17., Pesti Hírlap, okt. 19./

1992. október 23.

A Román Nemzeti Egységpárt képviselői megtámadták dr. Bárányi Ferenc temesvári RMDSZ-képviselő mandátumát, azt állítva, hogy ő is ott volt azok között, akik a választási kampány során Temesvárra Gheorghe Funart támadták. A mandátumvizsgáló bizottság nem fogadta el ezt az érvelést, ennek megfelelően érvényesnek ismerték el Bárányi képviselői mandátumát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

1992. október 27.

Funar pártja élesen elítélte az RMDSZ nyilatkozatát és az RMDSZ-képviselőknek a Szent Mihály templomban tett ünnepélyes esküjét. Funar javasolta az RMDSZ megszüntetését. Hasonlóan alkotmányellenesnek tartotta az RMDSZ nyilatkozatát a Nagy-Románia /Romania Mare/ Párt vezetője, Corneliu Vadim Tudor is. Ion Ratiu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt képviselője ellenez mindenfajta kollektív jogot, Corneliu Coposu, a párt elnöke viszont jogosnak tartja a magyarság törekvéseit. Petre Roman, a Nemzeti Megmentési Front elnöke élesen elítélte az RMDSZ nyilatkozatát, szerinte az RMDSZ által emlegetett belső önrendelkezés az állam egységét érintő jogosítványokat csorbítja. /MTI, Magyar Nemzet, okt. 28, Népszabadság, okt. 28./

1992. október 28.

A román képviselőház elnökévé Adrian Nastase eddigi külügyminisztert választották meg, a szenátus elnökévé pedig - a posztkommunista Szocialista Munkapárt, az ultranacionalista Romania Mare Párt és a Funar-vezette Román Nemzeti Egységpárt szenátorainak segítségével - Oliviu Ghermant, a Nemzeti Megmentési Demokrata Front tagját. /MTI/

1992. október 31.

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester sajtóértekezletét újabb magyarellenes támadásokra használta fel. A Bolyai Szabadegyetemet illegálisnak tartja, jelentette ki, azonkívül a Babes-Bolyai Egyetemnek más nevet /Dacia Egyetem/ kell adni, hogy össze ne tévesszék a szabadegyetemmel. Elítélte a magyar képviselők eskütételét is, szerinte az Magyarországra tette eskü volt. /Nits Árpád: Célzatos félreértések. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

1992. november 7.

Zanc Kolozs megyei prefektus vizsgálatot rendelt el Funar polgármester ellen. Funar megszegte az előírásokat, a megengedettnél 40 fővel több alkalmazottja van a polgármesteri hivatalnak. Egyes hónapokban Funar 100 ezer lejjel nagyobb fizetést kapott. Elképzelhető, hogy menesztik a polgármestert. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./

1992. november 19.

Funar polgármester javasolta: legyen kötelező román feliratozás a tévé magyar adásainál, a helységneveket ne lehessen a tévében vagy a rádióban magyarul kimondani, továbbá a kolozsvári magyar tévéadás neve ne Kolozsvári Stúdió legyen, hanem Studioul TVR. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

1992. november 21.

Az Észak-atlanti Közgyűlés bruges-i ülésszakán Ion Ratiu és Oliviu Gherman, a szenátus elnöke képviselte Romániát. Ratiu kifejtette, hogy a kisebbségi magyarság helyzete rendezett, nem üldözik a magyarokat, sőt két székelyföldi megyében éppen a román lakosság került hátrányos helyzetbe. Előfordulnak soviniszta megnyilvánulások, példaként Funar polgármestert emlegette, azonban az autonómiaigényt retrográd lépésnek minősítette. Ratiu a román-magyar viszonyról szóló, saját szerkesztésű angol nyelvű kiadványt terjesztett az ülésszakon, amelyben cáfolta a magyar kisebbség sérelmeit. Ion Ratiu a parlamentben nov. 21-i sajtóértekezletén számolt be útjáról. /Magyar Hírlap, Népszava, nov. 23./

1992. november 23.

Funar polgármester újabb akciót kezdett, hogy eltávolítsa a Korunk szerkesztőségét a városháza épületéből: helységkiutalást kapott a szerkesztőség egy eldugott udvarba, távol a város kulturális intézményeitől. /Új Magyarország, nov. 23./ Előzmény: jún. 16-i és 20-i jegyzet.

1992. november 24.

Tom Lantos amerikai szenátor nov. 27-én Romániába érkezik. Erről értesülve Funar, a Román Nemzeti Egységpárt alelnöke ellenségesen nyilatkozott, mondván, Tom Lantos "potyautasként" sétál majd az országban. Amennyiben eljut Kolozsvárra, Funar tárgyalna vele. /Új Magyarország, nov. 25./

1992. november 24.

Ion Iliescu elnök nov. 24-én egynapos munkalátogatásra Párizsba érkezett, fogadta Francois Mitterand elnök. Iliescu elnök Le Figaróban közölt interjújában kijelentette, hogy Funar polgármester nacionalizmusa csak a szélsőséges magyar álláspontra kialakult reakció. A román államelnök élesen bírálta a magyar irredentizmust, amelyet szerinte "felelős budapesti körök táplálnak nem csupán Romániában, de a Vajdaságban, Szlovákiában és Ukrajnában is". /Népszava, Magyar Nemzet, nov. 25., Le Figaro, nov. 24. /

1992. november 27.

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester írásbeli meghívót küldött az RMDSZ-nek, hogy nov. 25-én jelenjenek meg a polgármesteri hivatalban. Először azt rótta fel, hogy a Brassai Líceumban akarják megrendezni a KOT /Küldöttek Országos Tanácsa/ ülését, majd elmondta, hogy visszaállítják a Mátyás szobor talapzatára a Iorga idézetet tartalmazó feliratot. - A BBC nov. 27-i román nyelvű adásában Funar azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy ki akarja kiáltani Erdély területi autonómiáját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28-29./ A polgármesteri hivatal képviselői helytelenítették, hogy az RMDSZ Szabadelvű Köre magyarországi vendégeket hívott meg, holott erre csak a külügyminisztériumi illetékeseknek van joguk. Kifogásolták, hogy az RMDSZ reklamált a Mátyás-szobor ügyében, mert a szobor nem az RMDSZ-é. /Nits Árpád: Kihallgatás a hivatalban. = Szabadság (Kolozsvár), nov 27./

1992. november 27.

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester megtiltotta a helyi magyar lapoknak és a magyar területi tévéstúdiónak a helységnevek magyar megfelelőjének használatát, ugyanúgy, mint néhány évvel korábban Ceausescu, ezenkívül bizottságot hozott lére a magyar utcanevek megváltoztatására. /Magyar Hírlap, nov. 27./

1992. november 28.

Magyar értelmiségiek tiltakozó nyilatkozatát közölte a Szabadság: tiltakoztak a bejelentett, Mátyás király szobrát fenyegető illetéktelen módosítás ellen. A kormány segítségét kérik, mert Funar polgármester intézkedései nyugtalanságot keltenek a lakosságban. A Iorga-szöveg elhelyezése a szobron azt jelenti, hogy ezzel kisajátítják Mátyás királyt, etnikumközi feszültséget teremtenek. Hetvennél többen írták alá, azok, akiket a szöveg megfogalmazása utáni órákban el lehetett érni. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

1992. november 30.

Domokos Géza az RMDSZ nevében Iliescu elnöknek és Vacaroiu miniszterelnöknek írt nyílt levelében tiltakozott a Mátyás király szobrára elhelyezett Iorga-idézet ellen. Az eredeti elképzelés szerint le kellett volna törölni a REX szót az eredeti MATHIAS REX feliratból, és ennek helyére került volna az említett bronzlap a Iorga-idézettel. A szobor körül összegyűlt mintegy 1500 ember tiltakozása késztette a szervezőket, hogy elálljanak szándékuktól. Így a bronzlapot erőteljes rendőrgyűrű védelme mellett az eredeti felirat alá helyezték.. Az alkotmány több cikkelyét és más törvényeket is sért a szobron végrehajtott módosítás, ezért kéri a bűnösök felelősségre vonását és az emlékmű eredeti állapotának visszaállítását. Nov. 30-án az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöksége tiltakozást nyújtott be Grigore Zanc prefektushoz, a városi tanácsosok pedig Funar polgármesternél tiltakoztak, kérvén a munkálatok felfüggesztését. A tiltakozások eredménytelenek voltak. "Mátyás király egyetemes érvényű jelképének megszentségtelenítése által a kolozsvári események az emlékművet a szűk látókörű politizálás provokáló és sértő eszközévé fokozták le. Elítélendőnek tartjuk az erőszak, a nacionalista gőg győzelmét a józan ész fölött, melynek egyedüli célja egy kisebbség megsértése, provokálása. A közelmúlt eseményei bizonyítják, hogy Kolozsváron egymást követik a nyílt vagy burkolt magyarellenes megnyilvánulások, amelyek mögött elsősorban a város polgármestere áll." Az RMDSZ kéri a bűnösök felelősségre vonását és az emlékmű eredeti állapotának visszaállítását. /Elítéljük a nacionalista gőg győzelmét a józan ész fölött. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

1992. november 30.

Szőcs Géza, az RMDSZ politikai alelnöke nyilvánosságra hozott tiltakozásában az RMDSZ aggodalmáról szólt a szélsőséges román körök magyarellenes akciói és agresszív fellépése miatt. Iliescu elnök elmarasztalta az RMDSZ-t a Kolozsvári Nyilatkozat miatt. Kolozsváron sorozatosak a magyarellenes akciók, amelyeknek egyik fő mozgatója Gheorghe Funar polgármester. Meg akarják változtatni a Mátyás-szobor feliratát, ugyanúgy a még megmaradt néhány magyar utcanevet, a benzinilleték bevezetése újabb vasfüggöny mögé akarja rejteni az országot. Mindez azt mutatja, hogy Romániában felgyorsult a visszarendeződés. "Népcsoportunk tudatos eltüntetésének szándékáról van szó" szögezte le Szőcs Géza. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./ Este - rendőri erősítéssel -, mégis elhelyezték a szobor talapzatára a Iorga-idézetet: "Győztes a háborúban, csak Baia-n győzte le saját népe, amikor megpróbálta legyőzni a legyőzhetetlen Moldvát." /Pesti Hírlap, dec. 2./

1992. december 1.

Hivatalosan felavatták a Mátyás-szobor talapzatára helyezett, a magyarokat sértő feliratot. Az RMDSZ kolozsvári szervezete tiltakozásul nem vett részt az ünnepségeken. A szobor előtt Gheorghe Funar beszédet mondott. Nagy volt Kolozsváron a rendőri készültség. /Sz. P.: Feszültség a városban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./ Tőkés László levélben tiltakozott a "szobor- és nemzetgyalázás" miatt. /Magyar Nemzet, dec. 2. / Doina Cornea is magyarellenes provokációnak tartja, hogy hozzányúltak Fadrusz János szobrához. /Új Magyarország, dec. 2., Népszabadság, dec. 2./

1992. december 5.

Funar polgármester az RMDSZ kolozsvári vezetőit berendelte kihallgatásra amiatt, hogy dec. 6-án ökumenikus istentisztelet lesz a Szent Mihály templomban. Ezt előzőleg kérvényezte az RMDSZ. Funar hibásnak találta a kérvényt, azt, hogy a pecséten magyar felirat is van. Szerinte nem létezik Kolozsvár, csak Cluj-Napoca. Kérte az RMDSZ képviselőit, hogy beszélje le a város magyarságát az ökumenikus istentiszteletről. Dec. 6-án Szent Miklós napja van, hagyják a polgárokat békésen poharazgatni. A megbeszélésen Ion Gavra képviselő fenyegetően beszélt az egész romániai magyarságról. /Nits Árpád: Kihallgatás és bordal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 1411-1420




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998